Az empagliflozin jelentős mértékben csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát

Az EMPRISE (EMPagliflozin compaRative effectIveness and SafEty) az empagliflozin hatékonyságára és biztonságosságára irányuló real-world vizsgálat kezdeti hatékonysági eredményei azt mutatták, hogy az empagliflozin használatához a szívelégtelenség miatti hospitalizáció (HHF) relatív kockázatának 44%-os csökkenése társult, a dipeptidil-peptidáz-4- (DPP-4-) gátlókhoz képest a rutin klinikai ellátás során az USA-ban. A kb. 35 000, 2-es típusú diabéteszben szenvedő beteg adatait tartalmazó, a 2014 augusztusa és 2016 szeptembere közötti időszakot felölelő EMPRISE elemzést az American Heart Association^® (AHA, Amerikai Szívtársaság) 2018. évi tudományos ülésein mutatták be Chicagóban.

Az SGLT2 empagliflozin általi gátlása a 2-es típusú diabéteszben és magas vércukorszintben szenvedő betegek esetében fokozott cukorkiválasztást okoz a vizelettel. Emellett az empagliflozin szedése növeli a sókiválasztást a szervezetből és csökkenti az érrendszer folyadékterhelését. Az empagliflozin módosítja a szervezetben a cukor, a só és a víz metabolizmusát, ami hozzájárulhat az EMPA-REG OUTCOME^® vizsgálatban megfigyelt alacsonyabb kardiovaszkuláris halálozási arányhoz.

Ezek az eredmények alátámasztják az EMPA-REG OUTCOME^® vizsgálat eredményeit, amelyek 35%-os csökkenést mutattak a szívelégtelenség miatti hospitalizáció (egy másodlagos végpont) relatív kockázatában az empagliflozin használata esetében, placebóval összehasonlítva, amikor a vizsgálati készítményt a normál alapellátás mellett alkalmazták, 2-es típusú diabéteszben és igazolt kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegek körében.

Az EMPA-REG OUTCOME^® egy hosszú távú, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat volt, amelybe 42 országból több mint 7000 olyan beteget vontak be, akik 2-es típusú diabéteszben és igazolt kardiovaszkuláris betegségben szenvedtek. A vizsgálat a szokásos kezelés mellett alkalmazott napi egyszer 10 mg vagy 25 mg empagliflozin hatását mérte fel, a szokásos kezelés mellett alkalmazott placebóval összehasonlítva. A szokásos kezelés glükózcsökkentő gyógyszerekből és kardiovaszkuláris (magas vérnyomás elleni és koleszterinszint csökkentő) gyógyszerekből állt. A vizsgálat elsődleges végpontjának a kardiovaszkuláris halálozásig, nem halálos kimenetelű szívrohamig vagy nem halálos kimenetelű stroke-ig eltelő időtartamot határozták meg.

„Mivel az USA-ban évente több mint egymillió esetben kerül beteg kórházba szívelégtelenség miatt, fontos megérteni, hogy a szívelégtelenség miatti hospitalizáció relatív kockázatának az EMPA-REG OUTCOME vizsgálatban látott csökkenése a rutin klinikai ellátás során is megmutatkozik-e” – mondta Dr. Elisabetta Patorno, a Brigham and Women’s Hospital Farmakoepidemiológiai és Farmakoökonómiai Részlegének kutatója és a Harvard Medical School docense, a vizsgálat egyik vezetője. „Az EMPRISE vizsgálat ezen első eredményei azt mutatják, hogy az empagliflozin használatához a szívelégtelenség miatti hospitalizáció csökkenése társul, és a hatás a 2-es típusú cukorbetegek között lényegében független attól, hogy volt-e már kardiovaszkuláris betegségük vagy sem.”

A valós életbeli bizonyítékokra épülő teljes EMPRISE vizsgálat klinikai képet fog adni az empagliflozinnak a rutin klinikai ellátásban történő felhasználásáról, beleértve a hatékonyságra, a biztonságosságra, az egészségügyi erőforrások felhasználására és a költségekre vonatkozó összehasonlító adatokat, a széles körben alkalmazott DPP-4-gátlókkal összehasonlítva, a 2014 és 2019 közötti időszakot felölelve. A teljes EMPRISE vizsgálat az empagliflozin USA-beli használatának első öt évét fogja értékelni 2019-ig bezárólag; a most rendelkezésre álló korai eredmények a 2014 augusztusa és 2016 szeptembere között gyűjtött adatokon alapulnak. A hatékonysági eredményeket frissíteni fogják, ahogy további adatok gyűlnek össze.

A tervek szerint a befejezésig több mint 200 000, 2-es típusú cukorbeteg egészségügyi adatai kerülnek majd elemzésre két USA-beli kereskedelmi egészségügyi szolgáltatótól és a Medicare-től. 2019-től további EMPRISE vizsgálatokat fognak végezni Ázsiában és Európában, hogy más régiókból is adatokat nyerjenek, és nemzetközi perspektívába helyezzék az empagliflozinnak a rutin klinikai ellátásban való alkalmazását.

A cukorbetegséghez társuló szövődmények, például a magas vércukorszint, a magas vérnyomás és az elhízás miatt fő szövődményként szív- és érrendszeri betegség alakulhat ki, ami a diabétesszel összefüggő halálozások fő okozója. A diabéteszben szenvedők esetében 2–4-szer nagyobb a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának kockázata, miatt a nem cukorbetegek esetében. 2017-ben a diabétesz világszerte négymillió halálesethez vezetett, amelyek közül a leggyakoribb ok a szív- és érrendszeri betegség volt. Világszerte a 2-es típusú diabéteszben szenvedők között a halálesetek kb. 50 százalékáért a kardiovaszkuláris betegségek tehetők felelőssé.

2016 óta több mint 50 irányelvet frissítettek oly módon, hogy szerepeljenek bennük olyan 2-es típusú diabétesz elleni gyógyszerek, amelyek bizonyítottan kardiovaszkuláris előnyöket hordoznak, ilyen például a nemrégiben közreadott konszenzus riport, amelyet az American Diabetes Association^® (Amerikai Diabétesz Társaság) és a European Association for the Study of Diabetes (Európai Diabéteszkutatási Társaság) kezdeményezett, azt javasolva, hogy a 2-es típusú diabéteszben és igazolt atheroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségben szenvedők a glikémiás kontroll részeként olyan SGLT2-gátlókat (pl. empagliflozint) vagy GLP1 receptor agonistákat kapjanak, amelyeknek bizonyított kardiovaszkuláris előnyeik vannak.

Davies MJ, D’Alessio DA, Fradkin J, et al. Management of Hyperglycemia in Type 2 Diabetes, 2018. A Consensus Report by the American Diabetes Association (ADA) and the European Association for the Study of Diabetes (EASD). Diabetes Care. 2018;dci180033.0033.

Zinman B, Wanner C, Lachin JM, et al. EMPA-REG OUTCOME Investigators. Empagliflozin, cardiovascular outcomes, and mortality in type 2 diabetes. N Engl J Med. 2015;373(22):2117-28.

Yancy CW., et al. 2013 ACCF/AHA guideline for the management of heart failure: a report of the American College of Cardiology Foundation/ American Heart Association Task Force on Practice Guidelines. J Am Coll Cardiol. 62(16):e147-e239.

Watson RDS, Gibbs CR, Lip GYH. Clinical features and complications. BMJ. 2000;320(7229):236-39.

Ambrosy A.P., et al. The Global Health and Economic Burden of Hospitalizations for Heart Failure. J Am Coll Cardiol 2014. 1;63(12):1123-33.