A kardiometabolikus index és a diabéteszes vesebetegség közötti kapcsolat cukorbetegeknél

A vizsgálatok szoros összefüggést mutattak ki a kardiometabolikus index (CMI) és az olyan betegségek között, mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés és a csökkent vesefunkció. Ennek ellenére a CMI és a diabéteszes vesebetegség (DKD) közötti összefüggés továbbra is homályos. Ennek a vizsgálatnak az volt a célja, hogy értékelje a CMI és a DKD közötti összefüggést cukorbetegeknél az Egyesült Államokban.

A CMI, a közelmúltban javasolt új antropometriai index egyesíti a vérzsír és az elhízás mutatóit a rendellenes testzsír-eloszlás értékelése érdekében. Korábbi vizsgálatok igazolták a CMI szintjei és a cukorbetegség kockázata közötti szoros összefüggést. A többszörös logisztikai regressziós elemzés magas pozitív korrelációt mutatott ki a cukorbetegség és a CMI között egy kínai kutatásban. Ez a pozitív kapcsolat stabil volt még az olyan zavaró változók kiszűrése után is, mint az életkor, a rassz, az iskolai végzettség, a jövedelem és a fizikai aktivitás. A ROC elemzés azt igazolta, hogy a CMI felülmúlja a hagyományos BMI-t a cukorbetegség megkülönböztetésében.

Egy 14 vizsgálatot magában foglaló metaanalízisben a kutatók szignifikáns összefüggést figyeltek meg a hasi elhízás paraméterei (például a zsigeri zsírterület (VFA) vagy a derékbőség (WC)) és a DKD megnövekedett valószínűsége között. Ezen felül a DKD-ben szenvedő 2-es típusú cukorbetegeknél nagyobb valószínűséggel fordult elő hasi elhízás.

Ebben az elemzésben összesen 6540 cukorbeteg felnőtt vett részt. Az életkor, a nem, a rassz, az iskolai végzettség, a dohányzási státusz, a háztartások jövedelmi és szegénységi rátája, a testtömegindex, a magas vérnyomás, az aszpartát-aminotranszferáz, az alanin-aminotranszferáz, a szérum albumin és a szérum globulin változók kiigazítása után jelentős összefüggést találtak a CMI szintek és a DKD kockázata között (OR=1,11, 95%-os CI: 1,05; 1,17, p<0,0001).

Annak ellenére, hogy a kutatók az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődést mutattak a CMI és a cukorbetegség, valamint a CKD közötti korreláció iránt, a pontos mechanizmusok, amelyek a CMI és a DKD közötti korreláció alapját képezik, továbbra is tisztázatlanok. A következőkben számos lehetséges mechanizmust sorolunk fel.

Először is, mind az elhízás, mind a vérzsírok emelkedett szintje krónikus, alacsony fokú gyulladást válthat ki a szervezetben, ami a gyulladásos mediátorok fokozott felszabadulásához vezet a veseszövetekben. A gyulladásos válasz aktiválása elősegíti a vese szöveteiben a fibrózist, ezáltal felgyorsítja a vesebetegség kialakulását a cukorbetegeknél.

Ezen kívül a magas koleszterinszint és az elhízás oxidatív stresszt indukálhat, ami a szabad gyökök túltermeléséhez vezet a sejtekben. Ezek a szabad gyökök károsíthatják a vese szöveteit és kölcsönhatásba léphetnek a gyulladásos folyamattal, felgyorsítva a diabéteszes vesebetegség progresszióját.

Ezen kívül az emelkedett vérzsírszint és az elhízás elősegítheti az érrendszeri elváltozások és a magas vérnyomás kialakulását. Ez a vesék elégtelen vérellátását eredményezheti, ami befolyásolja a glomerulusok szűrési funkcióját. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a magas vérnyomás a DKD független kockázati tényezője, és lipidrendellenességekkel és elhízással kombinálva súlyosbítja a DKD kockázatát.

A DKD kockázata szignifikánsan pozitív korrelációt mutatott a cukorbetegek CMI szintjével. Az eredmények megerősítéséhez további, nagyobb prospektív vizsgálatokra van szükség.