Daganatosok stroke-veszélyben!
A stroke és az agydaganatok kapcsolata akkor is kézenfekvő, ha nem ok-okozati viszony van köztük. Az átlagéletkor emelkedésével a daganatos betegek száma növekszik, mint ahogy a stroke-osoké is. Ennek megfelelően az egyre magasabb korú személyekben két egymástól független betegség is kialakulhat: agyi érbetegség illetve daganat. A tudományos vizsgálatok azt is igazolták, hogy a test más (nem agyi) rosszindulatú daganataiban szenvedők magasabb arányban kapnak stroke-ot, mint akiknél nincs daganat.
Ennek alapvető oka, hogy a cerebrovascularis kórképeket, agyi érbetegségeket három fő tényező kóros változása okozza: a szív- és érrendszeri megbetegedés, az agyi erek és a vér kóros változása. A rosszindulatú daganatos betegségekben megváltozik a vér alapvető egyensúlyi helyzete, mely biztosítja a vér alvadékonyságának és vérzéses jellemzőinek kellő egyensúlyát. Rákbetegségekben szenvedőknél fokozott alvadékonyság (thrombosis-készség), ugyanakkor akár vérzékenység is előfordulhat. A neurológiai betegségek tüneteit nem a kórok, hanem a károsodás anatómiai elhelyezkedése szabja meg. A neurológiai vizsgálaton alapuló modern, úgynevezett képalkotó eljárások (pl. koponya CT, MRI) birtokában általában pontos diagnózist lehet adni a stroke és a daganat elkülönítésére.
Mindamellett néha nehéz az elkülönítő kórisme. Ennek egyik oka, hogy az agyi keringészavarok (agyi infarktus) néhány kiemelt területen léphet fel. A tumorok sokszor a véráram útján adnak áttétet az agyba, így jó eséllyel ugyanott okoznak elváltozást, mint ahol agyi infarktus gyakrabban kialakul. Másrészről a daganatos betegeknél fellépő agyi áttétek hajlamosak bevérzésre, így egy agyvérzéses személy esetén ezt a kórokot is fel kell időnként tételezni.
Általában a daganatok kifejlődése lassan, fokozatosan történik, tehát a vizsgálat során felvett precíz anamnézis elkülönítheti a hirtelen kezdődő agyi érbetegségtől. Természetesen szólni kell arról is, hogy vannak az agynak olyan területei, amelyekben sokáig tünetmentesen növekedhet egy daganat, majd hirtelen okoz tüneteket. Az agydaganatok szűrése nem gyakorlat sehol, áttétes agydaganat úgynevezett primer tumorának felderítésére az onkológiai szűrések hivatottak. A stroke szűrése azonban mind elterjedtebb, bár így sem egy esetleges agyi érbetegséget szűrnek, hanem az olyan rizikófaktorokat, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és az agyat ellátó erek szűkülete.
A helytelen életmód, a dohányzás egyaránt hajlamosít agyi érbetegségre és rákos elváltozásra, sok a közös rizikótényező. Ez a magyarázata annak, hogy a mind idősebb korosztályt fogadó neurológiai osztályok az ideggyógyászati kivizsgálás során gyakran derítik ki a beteg nem csak agy-, de akár tüdő vagy más daganatát is. A stroke a neurológia része, és így a stroke-beteg teljes neurológiai szemléletű kivizsgálásban részesül. Ez az egyik garanciája, hogy agyi érbetegnél daganatot, daganatos páciensnél esetleg keringési kockázatot tárunk fel.
A civil szervezetek mindkét betegcsoport esetében komoly szerepet kapnak a megelőzésben. Részt vesznek az orvosi ismeretek közérthető formában való átadásában, a lakossághoz eljuttatásában. Segítik a lakossági szűrőprogramok megszervezését is, eredményes megvalósítását. A stroke-on átesett beteg éppen úgy, mint daganatos sorstársa, a kórházi kezelést követően is igényli a környezet támogatását, a szociális ellátó rendszer segítségét. A segítő civil szervezetek tevékenységüket főként adományokból és a személyi jövedelemadó 1%-ából származó felajánlásokból valósítják meg.
Dr. Folyovich András osztályvezető főorvos
Szent János Kórház, Budapest
Neurológiai Osztály - Stroke Centrum
Szponzorált tartalom
