Július 23. és augusztus 28. között az aznapra tervezett műtétek 0,4 százaléka maradt el - a Belügyminisztréium statisztikája szerint.
A budapesti betegszámban az elmúlt 24 órában az előző év azonos napjához képest 40 százalékos növekedés volt tapasztalható.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön közzétett jelentése szerint a kontinensen évente átlagosan 176 ezer ember hal meg a kánikula miatt.
Három év alatt Budapesten és környékén, illetve a nagyobb vármegyei kórházak közül 14-ben történt teljes klímacsere.
Ilyen magas esetszámokkal csak a koronavírus-járvány nehezebb időszakaiban találkoztak a mentők.
A szokásos 3500 eset helyett most már 4300 riasztást kapnak a mentők huszonnégy óra alatt, ami nagyon magas érték.
A műtőklímák hiányosságai miatt az alapvető jogok biztosa is vizsgálódott 2021-ben, komoly munkavédelmi hiányosságokat megállapítva.
Egészségügyi kockázatok szempontjából sokkal jelentősebbek a magas éjszakai hőmérsékletek.
A stratégiáknak csak kevesebb mint a fele foglalkozik a hőség közvetlen hatásaival, mint amilyen a kiszáradás vagy a hőguta.
A magas hőmérséklet világszerte évente több ezer halálesetért felelős, amelyek közül sokról nem számolnak be.
Az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagosnál 16 százalékkal többen haltak meg az Európai Unióban idén júliusban, egyben ez volt az eddig feljegyzett legmagasabb halálozás ebben az évben, derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből.
