Romosozumab hatása oszteoporózisban posztmenopauzális nőknél

A vizsgálatba 7180 posztmenopauzális nőt vontak be, akiknél a teljes csípő vagy combnyak T-pontszáma -2,5 és -3,5 között volt. A betegeket randomizálták a subcutan adott romosozumab (210 mg) és placebo csoportokba 12 hónapos kezelésre. Ezt követően minden beteg 60 mg subcutan denozumabot kapott 12 hónapig 6 havonta. A vizsgálat végpontja az új csigolyatörések kumulatív incidenciája volt 12 és 24 hónap után. A másodlagos végpontok a klinikai és nem csigolya eredetű törések voltak.

12 hónap után új csigolyatörés a romosozumab csoport 3321 betege közül 16-nál (0,5%) fordult elő, szemben a placebo csoporttal, ahol a 3322 beteg közül 59-nél (1,8%), ami a romosozumab csoportban 73 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelez. Klinikai törések a romosozumab csoportban 58 betegnél (1,6%) fordultak elő, a placebo csoportban pedig 90 betegnél (2,5%), ami 36 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelez a vizsgálati készítménnyel kezelt csoport javára. Nem csigaoly eredetű törés 56 romosozumabbal kezelt betegnél (1,6%) és 75 placebóval kezelt betegnél (2,1%) fordult elő. 24 hónap után a csigolyatörések aránya szignifikánsan alacsonyabb volt a romosozumab csoportban, miután mindkét csoport betegeit átállították denozumab kezelésre (0,6% a romosozumab csoportban vs 2,5% a placebo csoportban, 75 százalékkal alacsonyabb kockázat a romosozumab kezelés javára).

Nemkívánatos események, mint például hyperostosis, kardiovaszkuláris történések, osteoarthritis és daganatok előfordulása hasonló volt a két csoportban. A romosozumab csoportban előfordult egy atípusos femorális törés és két állkapocs nekrózisos eset.

Az oszteociták által elválasztott szklerosztin kulcsszerepet játszik a csontszövet-anyagcsere szabályozásában, kompetitíven gátolja az LRP5/FZD receptorkomplexet, ezáltal szabályozza az oszteoblasztok differenciálódását és aktivitását. Az antiszklerosztin antitest gátolja a szklerosztin funkcióját és javítja az oszteoblasztok aktivitását, így fokozza a csontszövet képződését. A szklerosztin egyike annak a kevés csontszelektív modulátornak, amit csak az oszteociták termelnek.  Friss tanulmányok igazolják, hogy férfiak és posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nők csontépítést jelző paraméterei már egyszeri antiszklerosztin antitest injekció hatására dózisfüggő növekedést mutatnak, a csontreszorpciót jelző C telopeptid szérumszint csökken, a csontsűrűség nő.