A fokozott aggódás együtt jár az intelligenciával
Egy újabb vizsgálat eredményei szerint az aggodalom érzésének fokozódása együtt jár (jótékony hatásként) az intelligenciával. A vizsgálatot Dr. Jeremy Coplan és mtsai végezték a SUNY Downstate Medical Center és egyéb intézetek részvételével. A megfigyelések szerint a magas intelligencia és az aggódás mértéke a mérések alapján összefüggött az agyi fehérállomány kolin tartalmával.
“Eddig úgy tekintettük, hogy az aggódás negatív tulajdonság – az intelligencia pedig pozitív. Az aggódás azonban segíthet elkerülni a veszélyes helyzeteket, függetlenül attól, hogy milyen kimenetelük várható” – említi Dr. Coplan. “Általában az aggódás, aggodalom az embereket arra a következtetésre vezeti, hogy más alternatíva nincs, csak az óvatosság… Ilyen értelemben tehát egy negatívnak tűnő beállítódás pozitív kimenetelt is hozhat.
A cikkben említett vizsgálat arra irányult, hogy egészséges önkénteseket vetettek össze szorongásban (ez esetben generalizált szorongásban, GAD) szenvedő betegekkel. Azt vizsgálták, milyen összefüggés áll fenn az IQ, az aggodalom és az agyi fehérállomány kolin-metabolizmusa között. Az egészséges önkéntesek kontroll csoportjában a magasabb IQ-érték mellett csekélyebb volt az aggódás foka, de a GAD-betegcsoportban a magasabb IQ mellett az aggodalom szintje is magasabbnak mutatkozott. Mindkét csoportban szignifikáns összefüggés adódott a paraméterek között – csak az egyikben negatív, a másikban pedig pozitív korreláció mutatkozott.
A vizsgálatban 18 önkéntes (8 férfi, 10 nő), valamint 26 GAD-beteg (12 férfi, 14 nő) vett részt.
Korábbi vizsgálatok eredményei szerint alacsony és magas IQ esetén is fokozottabb az aggodalom. Azt tételezték fel, hogy alacsonyabb IQ mellett a fokozott szorongás az életben elért kevesebb siker következménye.
A vizsgálat eredményeit szerzők publikálták: “The Relationship between Intelligence and Anxiety: An Association with Subcortical White Matter Metabolism,” címmel a Frontiers in Evolutionary Neuroscience folyóiratban.
(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3269637/pdf/fnevo-03-00008.pdf.)
Szponzorált tartalom