Nemzetközi adatcsere segíti az új kullancsencephalitis vírus új mikrogócainak azonosítását

A kullancsencephalitis (KE) vírusának (KEV) jelenléte számos európai országban folyamatosan erősödik. Az új kockázati területek azonosításához minden egyes kullancsencephalitis eset hozzájárulhat. A surveillance-tevékenységet jelentősen előremozdíthatja a kullancsencephalitis epidemiológiára vonatkozó adatok cseréje szomszédos országok között. Egy közelmúltban megjelent tanulmányban egy dán-svéd együttműködés eredményeiről számoltak be.

A kullancsencephalitis vírus Dániában Bornholm szigetén endémiás, azonban a dániai esetek jelentős százaléka Svédországból importált, ahol az elmúlt néhány évtizedben a vírus jelenléte folyamatosan nőtt. Dániában évente átlagosan 1–5 kullancsencephalitis eset fordul elő, 2009 óta Bornholm-on kívül más területeken szerzett fertőzésről nem számoltak be. A betegség nem jelentésköteles, de 2000 óta aktív monitorozás zajlik.

Svédországban a kullancsencephalitis vírus okozta meningoencephalitis előfordulása évtizedekig a Stockholm-szigetcsoportra korlátozódott. Az éves esetszám 1990 óta folyamatosan emelkedik, és a betegség megjelent az ország más területein is. Svédországban a kullancsencephalitis 2004 óta jelentésköteles.

A két ország közti együttműködés abból a hipotézisből indult ki, hogy – figyelembe véve a Dániában felbukkanó, Svédországból importált esetek számát – az epidemiológiai adatok cseréje hozzásegíthet új gócterületek felfedezéséhez, és a tanulságok más európai országokra is kiterjeszthetők lesznek.

A KEV-fertőzések lehetséges forrásterületeit illetően döntően a betegektől szerzett adatokra támaszkodtak. Mind a bizonyított kullancscsípésekről, mind a valószínűsíthetően kullancsfertőzött területeken való tartózkodásról információt gyűjtöttek. A 2010 és 2015 közötti időszakból 73 szérum- vagy vérmintában találtak kullancsencephalitis vírus elleni IgM antitestet. A duplikációk és a gyenge IgG-reakciók kizárása után 39 beteget azonosítottak. Közülük 31 szervezetében mind IgM, mind IgG antitestek jelenléte kimutatható volt, ami a kullancsencephalitis vírus expozíciót bizonyította. Ez utóbbi alcsoportból 14-en (45%) korábban Svédországban jártak, közülük négy személyt tudtak elérni és részletesen kikérdezni.

A négy betegből kettőnek voltak kullancsencephalitis-re jellemző neurológiai tünetei, a másik kettő a tesztelést megelőzően a kezdeti viraemiás fázisnak megfelelő, nem specifikus, influenzaszerű tüneteket tapasztalt. Egyik beteg sem kapott korábban védőoltást, és nem fogyasztottak pasztörizáltalan tejterméket a diagnózis előtti hónapokban. Hármuknál a fertőződés olyan helyen történt, amelyek ismert mikrogócok voltak Svédországban, a negyedik esetében azonban az infekció valószínűsíthető helyszíne egy korábban gócnak nem számító területen történt.
A nemzetközi együttműködésben kicserélt adatok retrospektív elemzése és az annak nyomán végzett feltáró interjúk alapján tehát új kockázati terület azonosítása vált lehetővé.

A kullancsencephalitis vírus jelenléte az elmúlt években Svédországban növekvő tendenciát mutat. A kezdeti viraemiás fázis nem jelentésköteles megbetegedés, azonban fontos marker lehet a vírus jelenléte szempontjából. Dániában a legtöbb új kullancsencephalitis eset vagy importált, vagy döntően Bornholm szigetére lokalizálható. A dániai szarvasok megfigyeléséből származó adatok azonban azt mutatják, hogy a vírus jóval nagyobb területen van jelen, mint korábban gondolták. Mivel az infekció gyakran csak enyhe tünetekkel jár, sok esetben aluldiagnosztizált marad.

Az európai uniós keretek között működő ScandTick Innovation a skandináv országok (Dánia, Norvégia, Svédország) egészségügyi hatóságainak együttműködése a kullancsencephalitis vírusfertőzésekkel kapcsolatos adatok cseréjére. Ez a megközelítés elősegítheti az új mikrogócok mielőbbi azonosítását és új adatokkal szolgálhat a már ismert kockázatos területekre vonatkozóan.

A kullancsencephalitis vírus az elmúlt években számos új területen bukkant fel, és a klímaváltozás miatt az elkövetkező évtizedekben a fertőzött területek száma és kiterjedése várhatóan tovább fog növekedni. Fontos feladat tehát a kullancsencephalitis vírusfertőzésekkel kapcsolatos surveillance tevékenység javítása, amire a bemutatott skandináv együttműködés szolgálhat mintaként.

Forrás: Ocias LF, Waldeck M, Hallén I, et al. Transnational exchange of surveillance data reveals previously unrecognized TBEV microfocus. Eur J Public Health 2019; 29(4): 631–633.

Anyag lezárás dátuma: 2020. 06. 09.
„A cikkszemle megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.”