Az invazív meningococcus megbetegedés epidemiológiája Máltán

Az elmúlt 17 év invazív meningococcus megbetegedéseinek epidemiológiája Máltán. Tanulságok és tapasztalatok egy turizmusnak kitett szigetről.

hirdetés

Málta a Földközi-tenger déli részén elterülő apró szigetország (kisebb, mint Budapest kétharmada), mintegy 475 000 lakossal és évente 2,5 millió turistával. 1325 fő/km2–es népsűrűsége a legmagasabb Európában. A meningococcus elleni vakcina sosem volt a nemzeti oltási program része, bár maga az oltás elérhető. Egy közelmúltban megjelent, a 2000-től 2017-ig terjedő időszak invazív meningococcus megbetegedéseinek epidemiológiáját feldolgozó tanulmány támpontot adhat a meningococcus elleni vakcinációs program kidolgozásához.

Az elemzésben a vizsgált időszakban az invazív meningococcus betegségben szenvedőket ellátó Mater Dei Hospital nevű kórházban kezelt eseteket vették figyelembe. A turisták és az alternatív diagnózisok kizárása után összesen 245 jelentett eset került az elemzésbe.

Az invazív meningococcus meningitiszként diagnosztizáltak kevesebb mint felénél (111 fő; 45,3%) igazolták bakteriológiai vizsgálattal a megbetegedés okát. A bakteriológiai kontroll az esetek négyötödénél tenyésztéssel történt, a polimeráz láncreakciós tesztet 2012-ben vezették be, és nyolc esetben hozott pozitív eredményt a negatív kultúra ellenében. A laborvizsgálattal igazolt betegek átlagéletkora 15 év volt.

A 111 igazolt beteg 70,3%-ának volt septicaemiája, 21,6%-ának meningitisze, illetve 6,3%-uknál septicaemiával járó meningitisze. Az incidencia 1,49 volt 100 000 főre vetítve, a halálozás 12,6%-nak adódott. A legmagasabb incidenciát a csecsemőknél találták (18,9/100 000), őket követte az 1–5 éves korosztály (6,1/100 000), végül a 11–15 év közötti serdülők (3,6/100 000). A vizsgált időszak utolsó hat évében a fertőzésekért leggyakrabban a B-, azt követően a C-, majd a W- és az Y-szerocsoport volt felelős.

Az eredmények azt mutatták, hogy Máltán az invazív meningococcus esetek incidenciája szignifikánsan, mintegy másfélszer magasabb volt a vizsgált időszakban, mint az európai (0,97/100 000) vagy az egyesült államokbeli (0,31/100 000) átlagos incidencia. Az adatok szerint az elmúlt években az incidencia jelentősen mérséklődött. A B szerocsoport visszaszorulása – ahogy Európában és az Egyesült Államokban is – feltehetően az epidemiológiai trendek természetes ingadozásának köszönhető. Ez a jelenség azonban Máltán nem eredményezett incidencia csökkenést, ugyanis egyidejűleg előretört a C szerocsoport, illetve 2011 óta megjelentek a W és Y szerocsoportba tartozó meningococcus okozta megbetegedések. Eközben Európa más országaiban az intenzív epidemiológiai védekezés miatt a C szerocsoport 2009 és 2017 között jelentősen visszaszorult.

Számos országból vannak adatok arra, hogy a konjugált meningococcus vakcinákkal elért sikereket az tette lehetővé, hogy megszakították az átviteli láncokat, és csökkentették a hordozók számát. Ez a hatás csak akkor várható, ha a meningococcus elleni oltási programokba sikerül bevonni a serdülőkorúakat.

Bár a Málta és más országok közötti incidencia különbség magyarázható földrajzi okokkal is, az invazív megbetegedések magas előfordulási gyakorisága elsősorban a nemzeti oltási program hiányára vezethető vissza.

A megbetegedések szezonalitását illetően az egyik csúcs Máltán a – leghidegebb és legcsapadékosabb – januártól decemberig terjedő időszak. Ezek a klimatikus tényezők kedveznek a meningococcus fertőzéseknek. Meglepő módon Máltán egy másik csúcsot is láthatunk augusztusban, amely a legmelegebb és legszárazabb. A jelenség magyarázata, hogy ekkora esik a turisztikai szezon csúcsa, amikor a máltai lakosság felét kitevő, mintegy 235 ezer turista megfordul a szigeten. Figyelemre méltó, hogy a Máltára érkezők 19%-a 25 év alatti, amely korosztályban magas a hordozók aránya. A fiatal felnőttek és serdülők vélhetően aktívan látogatják azokat a közösségi tereket – kocsmákat, bárokat, szórakozóhelyeket –, illetve mutatják azokat jellemző viselkedésformákat, amelyek a szoros fizikai közelség miatt ismerten kedveznek a meningococcus átvitelének.

Az ACWY-törzsek elleni vakcina – első oltás kora csecsemőkorban, emlékeztető a második életévben, illetve serdülőkorban – jövőbeni bevezetésével Máltán a C-, W- és Y-törzsek okozta fertőzések száma csökkenthető. Az ezzel egyidejűleg 1–5 éves, valamint 12–20 éves kor közöttiek egyszeri felzárkóztató oltásával fokozni lehetne a nyájimmuntást, és gyorsítani az incidencia csökkenését. Ezen túlmenően a három oltásból álló B-meningococcus elleni oltási sor alkalmazásával el lehetne érni a jelenleg legnagyobb terhet jelentő B-törzs okozta megbetegedések visszaszorulását.

 

Forrás: Pace D, Gauci C, Barbara C. The epidemiology of invasive meningococcal disease and the utility of vaccination in Malta. Eur J Clin Microbiol Infect Dis 2020; May 16: 1–13.

 

Anyag lezárás dátuma: 2020. augusztus 26.
A cikkszemle megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.

 

Szerző:

PHARMINDEX Online