Atípusos megjelenésű invazív meningococcus megbetegedés

A garatban tünetmentesen jelen lévő Neisseria meningitidis a véráramba bejutva gyors lefolyású, septicaemiával és/vagy meningitisszel járó életveszélyes megbetegedést okozhat. A Neisseria meningitidis W-szerocsoportja a tapasztalatok szerint gyakran jelentkezik atípusos tünetekkel, elsősorban akut gastrointestinalis panaszokkal, septicus arthritisszel, bacteriaemiás pneumoniával vagy súlyos felső légúti fertőzéssel. Az atípusos kórlefolyás magasabb mortalitással és a félrediagnosztizálás veszélyével jár együtt.
A meningococcus baktériumokat a sejtfalban lévő poliszaharidok típusa alapján soroljuk be szerocsoportokba. A meningococcus okozta megbetegedések döntő többségét az A, B, C, W és Y szerocsoportok baktériumai okozzák. Egy másik csoportosítási módszer a baktérium hét erősen konzervatív háztartási génjének multilocus-szekvenciatipizálását (MLST) használja. Az MLST-vel a hasonló szekvenciatípusú (ST) baktériumokat klonális komplexekbe – leszármazási vonalakba – lehet besorolni. Az azonos szekvenciatípusba tartozó törzsek azonban tartozhatnak eltérő szerocsoportba, például az ST-11 a B, a C vagy a W szerocsoportba is.

MenW ST-11

A W szerocsoportú meningococcust (MenW) – gyakran nevezik W-135-ös szerocsoportnak is – az 1960-as években azonosították először. Az 1990-es évekig a MenW az invazív meningococcus megbetegedések 2–4%-áért volt felelős.
2000-ben, majd 2001-ben Szaúd-Arábiában az éves mekkai zarándoklat, a Hadzs kapcsán alakultak ki az első jelentős, a MenW ST-11 alcsoportjához köthető járványok. Amint a zarándokok hazatértek, a hypervirulens ST-11 szekvenciatípus világszerte terjedni kezdett. 2002-ben a következő járvány kitörését azzal sikerült megelőzni, hogy a szaúdi kormány a zarándokok beutazását csak a kombinált, A-, C-, W- és Y szerocsoportok elleni védőoltás beadása esetén engedélyezte.
A következő években kiderült, hogy a MenW ST-11 okozta megbetegedésekért két, genetikailag és földrajzilag is eltérő alvonalba tartozó baktériumcsoport felelős. Az egyik az úgynevezett angol–francia–Hadzs törzs, a másik a dél-amerikai–UK (Egyesült Királyság) törzs.

Atípusos klinikai kép

Gastrointestinalis tünetek

Bár az émelygés, hányás, hasmenés megjelenhetnek az invazív meningococcus betegség kezdeti szakaszában, ritka, hogy ezek a nem specifikus gastrointestinalis tünetek legyenek az elsődlegesek.
2015–2016-ban az Egyesült Királyságban hét MenW által okozott invazív esetről számoltak be, amelyek elsődlegesen gastrointestinalis tünetekkel jártak. A hét esetből négyet vizsgálat után gastroenteritis diagnózissal küldtek haza. A hét betegből öt belehalt a fertőzésbe. Egy esetben a kórokozó tipizálása nem történt meg, a többi hat mindegyikében az ST-11 altípust mutatták ki.
2012-ben Chilében az összes invazív meningococcus megbetegedés 57,7%-át a MenW törzs okozta. A leggyakoribb tünet a láz (60,3%), a hasmenés (55,6%), a légúti panaszok (52,5%) és az émelygés, illetve hányás (46,7%) volt. Meningealis tünetet mindössze az esetek 8,7%-ában tapasztaltak. A hasmenés szignifikánsan gyakoribb volt azoknál, akiknél a fertőzés halálos kimenetelű volt. A 60 eset 24%-ánál az elsődleges tünetek és a hasi fájdalom alapján gastroenteritis volt az első diagnózis, és 12%-uknál indokolatlan műtétre is sor került. Az összes MenW esetben a mortalitás 31,7% volt, míg a kezdetben gastroenteritisszel kórismézett esetekben a halálozás elérte az 57%-ot.
Egy 2018-as tanulmányban az 1991 és 2016 között Franciaországban regisztrált 11 979 invazív meningococcus megbetegedésből 105 esetben (0,9%) jelentkeztek hasi tünetek. Ezekben az esetekben a C-, B-, illetve W-szerotípusba tartozó baktériumok 42%, 33%, illetve 16%-ban voltak felelősek. Azon esetek alapján, ahol a kórokozók további tipizálását is elvégezték, az összes, hasi tünettel járó megbetegedést okozó MenW a dél-amerikai–UK-vonalba tartozott, ami megerősíti a MenW ST-11 és a gastrointestinalis tünetek közötti összefüggést.
Mivel a hasi fájdalmak jellemzően a jobb oldali lágyéki területen jelentkeztek, Franciaországban is jelentős, 20%-os arányban került sor szükségtelen hasi műtétre. A gastrointestinalis tünetekkel járó megbetegedések halálozási aránya 24% volt, szemben az összes invazív meningococcus eset 10,4%-os halálozásával.

Septicus arthritis

A septicus arthritisszel járó meningococcus betegségről először 1980-ban számoltak be. A 22 hónapos kisgyermek térdízülete fájdalmassá és duzzadttá vált, de nem jelentkeztek kiütések, és meningealis tünetei sem voltak.
A meningococcus okozta septicus arthritis általában egy ízületre – leggyakrabban a térdre – korlátozódik, és többnyire a legfiatalabb és legidősebb betegekben alakul ki. A septicus arthritis különösen a MenW szerotípusra jellemző.

Pneumonia és felső légúti infekció

A pneumonia ritkán ugyan, de lehet az invazív meningococcus betegség elsődleges megnyilvánulása az esetek 5–10%-ában. Ez jóval gyakoribb 50 éves kor felett, és elsősorban a W és Y szerotípusba tartozó meningococcus baktériumokra jellemző.
A meningococcus megbetegedés korai szakaszában jellemzőek a megfázásszerű tünetek, köhögéssel, náthával, fülfájással, ezért az első 4–6 órában nem lehet elkülöníteni egy felső légúti vírusinfekciótól. A vírusinfekció elő is segítheti a meningococcus fertőzés kialakulását.

Megbeszélés

Jelenleg a MenW által okozott megbetegedések prevalenciája szinte az egész világon növekvő tendenciát mutat, és egyre nagyobb mértékben járul hozzá a meningococcus morbiditáshoz és mortalitáshoz.
A MenW ST-11 okozta megbetegedés amellett, hogy az atípusos tünetek miatt nehezebben diagnosztizálható, gyakrabban okoz pericarditist, peritonitist, hányást, hasmenést, septicus arthritist és súlyos légúti infekciókat, amelyek bár az invazív meningococcus betegség ismert szövődményei, előfordulásuk más szerocsoportok esetén jóval ritkább.
A kutatásokból az derült ki, hogy az atípusos kórlefolyással járó MenW-megbetegedésekért minden esetben a dél-amerikai–UK alvonalba tartozó baktériumok voltak felelősek, és az angol–francia–Hadzs törzs meningococcus baktériumai nem okoztak atípusos tüneteket. A különbség lehetséges okát a genomszekvenálás tárta fel, amelyek azt mutatták, hogy a két alvonal között számos, a baktériumok metabolizmusával összefüggő genetikai eltérés van.
Azzal kapcsolatban, hogy a feltárt genetikai eltérések hogyan vezetnek az atípusos kórkép kialakulásához, több elmélet is felmerült a mesenterialis hypoperfusiótól a septicus omentalis microinfarctusokon át az immunkomplex depositumok képződéséig. A legvalószínűbb hipotézis szerint a gyulladásos folyamatok dinamikája központi szerepet játszhat az atípusos tünetek megjelenésben. A W-poliszacharid, amely a MenW sejtfalában található, gyenge immunválasz vált ki, ami megnehezíti a kórokozó időben történő eliminálását. Így a meningococcus baktériumnak alkalma van szokatlan helyeken megtelepedni, és atípusos megbetegedést okozni.

Összefoglalás

A W-szerocsoportba – és ezen belül a MenW ST-11-alvonalba – tartozó baktériumok által okozott invazív meningococcus megbetegedés az elmúlt évtizedben világszerte egyre gyakoribb. A MenW ST-11 különösen gyakran okoz atípusos lefolyású kórképet. Ezek a szokatlan manifesztációk elsősorban gastrointestinalis tünetek, septicus arthritis, pneumonia és felső légúti infekciók formájában jelentkeznek. Az atípusos tünetek gyakran késleltetik a kórkép felismerését, ami a betegség gyors lefolyása miatt jelentősen növeli a kockázatot.
A betegség megelőzésében kiemelt szerepe lehet a védőoltásnak, mivel a négyvalensű MenACWY vakcina védelmet nyújt az atípusos kórképet leggyakrabban okozó MenW ST-11-be tartozó baktériumok ellen is.

Forrás: Stinson C, Burman C, Presa J, Abalos M. Atypical presentation of invasive meningococcal disease caused by serogroup W meningococci. Epidemiol Infect 2020; 148:e12.

Anyaglezárás dátuma: 2020.10.30.
A cikkszemlét a Pfizer Kft. támogatta