A Covid-vakcinák hatékonynak bizonyultak a súlyos megbetegedések megelőzésében a világjárvány alatt, de - hasonlóan más vakcinákhoz, például az influenza elleni oltásokhoz - a hatóságok néhány ritka szív- és vérrögképződéssel kapcsolatos állapot előfordulását is figyelemmel követték az oltott személyekben.
Egy kutatás során több mint 20 millió ember egészségügyi adatait elemezték az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, valamint Észtországban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vakcinák védettséget nyújtanak a Covid-fertőzés súlyos szív- és érrendszeri szövődményei ellen.
A tanulmány célja a Covid-vakcináció teljes hatásának vizsgálata volt, tekintettel arra, hogy a vírusfertőzés önmagában jelentősen megnöveli a szívelégtelenség és a különféle súlyos szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Daniel Prieto-Alhambra, a tanulmány egyik vezető szerzője és a farmako- és eszközepidemiológia professzora az Oxfordi Egyetemen, azt nyilatkozta, hogy
a tanulmányban bemutatott adatok alapján az oltott személyek sokkal kisebb kockázatnak vannak kitéve ezekkel a szövődményekkel szemben.
A Heart folyóiratban megjelent kutatás szerint az Oxford-AstraZeneca és a Janssen által gyártott adenovírus-alapú, valamint a Pfizer és Moderna által készített mRNS-alapú Covid-vakcinák voltak a leghatékonyabbak az első hónapban, a vírusfertőzést követően. Ebben az időszakban a szívelégtelenség kockázata 55%-kal, a vénákban és az artériákban kialakuló vérrögök kockázata pedig 78%, illetve 47%-kal csökkent az oltatlan személyekhez képest. A vakcinák védőhatása hosszabb távon csökkent, azonban az oltott személyek akár egy évig is alacsonyabb kockázatnak voltak kitéve a Covidhoz kapcsolódó szívelégtelenség és vérrögképződés szempontjából, mint az oltatlan egyének.