Adatok érkeztek a magyarországi oltások hatékonyságáról

Mennyire védenek meg a vakcinák a koronavírus-járvány idején a megfertőződéstől vagy a súlyos, halálos szövődményektől? – erről a kérdésről is beszélt az Egerben tartott 27. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyamon tartott előadásában Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója.

Oroszi tagja a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapatnak, ami tanácsokat ad az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak és így a kormánynak is. A kérdés megválaszolásához, az oltottak és az oltatlanok eltérő esélyeinek vizsgálatához a csoport a WHO ajánlását vette alapul. A vakcinák eredményességét az úgynevezett screening módszerrel nézték meg. Ennek lényege leegyszerűsítve a következő: Megnézték, hogy a laboratóriumi vizsgálattal megerősített hazai Covid-19-esetek között hány ember volt beoltva. Ezt összehasonlították a teljes magyar lakosság átoltottságával. Ha ugyanakkora lenne a megfertőződöttek között az átoltottság, mint a teljes lakosságban, akkor az azt jelentené, hogy a vakcinák semmit sem érnek. Ha van különbség az oltottak javára, akkor az megerősíti, hogy az oltás védelmet nyújt a fertőzés ellen. A vizsgálatot korcsoportonként végezték el azok körében, akik 14 nappal a teljes vakcinálás után betegedtek meg (2. vagy 3. oltást kaptak, vagy az egyadagos Janssennel oltották be őket).

Az Oroszi Beatrix által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást. Oroszi Beatrix a Telex tudósítása szerint ezután kitért arra, hogy társadalmilag milyen káros értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat, ahogy ez szerdán este megtörtént. Valószínűleg mindenki fölkapta a fejét a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött, inkább csak zavarkeltésre alkalmas adatra, hogy az augusztus 1. és október 31. között koronavírussal megfertőződöttek között 48,5 százalékban voltak olyanok, akik legalább egy oltást kaptak. „Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak” – méltatlankodott Oroszi, majd így folytatta a magyarázatot: „Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek. Az oltáson kívül nincs még egy olyan eszközünk, ami képes lenne 50 százalékos kockázatcsökkentésre, de az is igaz, hogy ez nem elég. Mással is segítenünk kell, például maszkkal vagy távolságtartással” – hívta fel az epidemiológus az orvosokból álló hallgatóság figyelmét.