A kényelem és a hatékonyság a legfontosabb tényezők egy oltás felvételekor

A JAMA Network Open-ben megjelent tanulmány eredményei szerint az amerikai felnőttek preferenciái szerint az oltás hatékonysága a felnőttek és gyermekek COVID-19 elleni oltásának fontos jellemzője. Az egyesült államokbeli felnőttek azonban valamivel nagyobb mértékben tartják fontosnak a nemkívánatos események (AE) ritka előfordulását a gyermekkori COVID-19 elleni védőoltással kapcsolatban.

Mivel az Egyesült Államokban a COVID-19 elleni oltottsági arányok az optimális szint alatt maradnak, az oltóanyag-felvétellel kapcsolatos döntések meghozatalában fontos lehet a betegeknek az oltóanyag-készítmények különböző tulajdonságaira vonatkozó preferenciája és az oltási tapasztalatok.

Bár az újabb hatósági engedélyek kiterjesztették a COVID-19 elleni oltás alkalmazását a fiatalabb korosztályra, a serdülőkorúak vakcinázottsága elmarad a felnőttekétől.

Az elemzés során a kutatók hat jellemzőt használtak a feltételezett vakcinázási lehetőségek leírására: enyhe mellékhatások, dózisok száma, ritka mellékhatások, hatósági jóváhagyás, az oltáshoz szükséges idő és a vakcina hatékonysága.

Az oltással megelőzhető kimenetelekkel kapcsolatos korábbi vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a gyermekeknél magasabb a betegségek megelőzésének értéke, mint a felnőtteknél. Ezen kívül más vakcinációs preferencia-vizsgálatok szerint a mellékhatások kockázata miatti aggodalom az egyik fő ok, amely miatt a szülők nem oltatják be gyermekeiket.

„A gyermekek megbetegedésének megelőzésének fontosságát jelző magasabb pontszámok a gyermekeknél elméletileg magasabb beoltási arányt jeleznének előre, de tekintettel a sürgősségi alkalmazásra vonatkozó engedélyezési státuszra és a széles körű szakirodalomra, amely a rutin gyermekkori védőoltással és az influenzával kapcsolatos védőoltás iránti ódzkodás egyre nagyobb gyakoriságát jelzi a szülők körében a COVID-19 előtti időszakban, hipotézisünk az volt, hogy az enyhe mellékhatások, a ritka nemkívánatos események és az adagok száma miatt eltérőek a preferenciák a felnőttek és a gyermekek oltása között” – írták a szerzők.

Ebben a vizsgálatban a válaszadók a hipotetikus oltási profilok vagy az oltás hiánya között választhattak. A kutatók ezen kívül kérdéseket tettek fel a COVID-19 betegséggel kapcsolatos tapasztalatokkal, a COVID-19 kockázati tényezőivel, a COVID-19 kockázatával kapcsolatos véleményekkel, az oltással kapcsolatos hiedelmekkel és az oltási állapottal kapcsolatban.

Az online felmérés kérdéseire összesen 1040 felnőtt válaszolt. A résztvevők az Egyesült Államok felnőtt lakosságának jellemzőit tükrözték, kivéve, hogy a résztvevők közül 610 (59%) nő volt, ami magasabb arány, mint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának egészében (51%).

Bár minden jellemző szignifikáns volt mind a felnőttek, mind a gyermekek oltása esetén azoknál, akik az oltást választották, a résztvevők jelezték, hogy számukra az oltás hatékonysága (95% vs 60%) a legfontosabb tulajdonság (β, 9,59 [95% CrI, 9,20-10,00] vs. β, 0,41 [95% CrI, 0-0,80]).

A válaszadók a kevesebb gyakori mellékhatást, az egyszeri adagolást, kevesebb ritka mellékhatást, az FDA jóváhagyását és a rövidebb várakozási időt preferálták, de ezek a tulajdonságok kevésbé befolyásolták a választásukat. Az eredmények hasonlóak voltak, amikor a kérdést felnőtt vagy gyermek vakcinációval kapcsolatban tették fel, de a válaszadók valamivel erősebben preferálták a ritka mellékhatások alacsony számát a gyermekeknél, ami alátámasztja a korábbi vizsgálatok eredményeit.

A kutatók 4 válaszadói csoportot azonosítottak az elemzés során: a kényelemre érzékeny egyéneket, a szabályozási és biztonsági státuszra érzékeny egyéneket, azokat, akik minden tulajdonságot gondosan mérlegeltek a választásuk során, és azokat, akik elutasították a vakcinát. Ezeket az osztályokat mind a felnőtt, mind a gyermek vakcinációval kapcsolatban azonosították.

„Különösen az a csoport, amely a kényelmet [kevesebb idő szükséges az oltáshoz és kevesebb adagot kell beadni] helyezi előtérbe, lehetőséget jelenthet olyan gyakorlati stratégiák kidolgozására, amelyek növelik a átoltottságot mind a felnőttek, mind a gyermekek körében” – írták a szerzők.

Javasolták olyan stratégiák megvalósítását, amelyek még kényelmesebb hozzáférést biztosítanak az oltáshoz, mint például a háztól házig történő oltás, az autós klinikák, az iskolai klinikák, amelyek javíthatják az oltási lefedettséget. A tömeges oltóhelyeken és a gyógyszertárakban az oltások fokozott elérhetősége lehetőséget ad az oltóanyag-felvétel növelésére.