Szamárköhögés-járvány: megduplázódott az esetszám Magyarországon

Az év első felében mindössze 185 esetet regisztráltak, de az elmúlt öt hét alatt már 342 új fertőzést jelentettek. Az adatok szerint a heti esetszámok megduplázódtak, egyes hetekben pedig közel háromszorosukra emelkedtek. Az elmúlt évtizedekben nem tapasztalt járvány súlyosságát tovább fokozza, hogy az eddig regisztrált több mint 500 beteg közül minden negyedik csecsemő.

Míg 2023-ban Magyarországon mindössze egyetlen szamárköhögéses esetet jelentettek, idén februárig egy újabb gyanús eset sem bukkant fel. Ezt követően azonban kéthetente rendszeresen jelentettek új fertőzéseket. Májusban először fordult elő, hogy egy héten több mint tíz beteg került regisztrálásra, júniusban pedig az esetszám átlépte a húszat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) július közepén hivatalosan is megerősítette a szamárköhögés-járvány tényét. Galgóczi Ágnes járványügyi főosztályvezető közlése szerint azon a héten 32 esetet rögzítettek, ezek negyede csecsemő volt.

Az első hetek után a fertőzöttek száma két hét alatt megduplázódott, 76 új esetet regisztráltak. Az eddigi legmagasabb esetszámot augusztus 20. előtt jegyezték fel, amikor egyetlen hét alatt 89 gyanús esetet jelentettek. Fontos megjegyezni, hogy a járványügyi hatóságok azonnali intézkedés céljából olyan eseteket is feltüntetnek, amelyeket laboratóriumi vizsgálat még nem erősített meg, így a végső számokat később módosíthatják. A legfrissebb adatok szerint idén összesen már 527 esetet regisztráltak.

A járvány során 2024. augusztus 25-ig 123 csecsemő fertőződött meg. Az utolsó halálesetek júliusban történtek, amikor két, egy évnél fiatalabb gyermek vesztette életét a súlyos betegség következtében. Az első félévben, 26 hét alatt, összesen 28 csecsemő fertőződött meg, míg az elmúlt hét hét során ez a szám 95-re emelkedett.

A szamárköhögést a Bordetella pertussis baktérium okozza, amely cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. A betegség kezdeti tünetei hasonlóak a megfázáséhoz: nátha, enyhe köhögés, és a komolyabb betegségekre utaló láz általában nem jelentkezik, bár hőemelkedés előfordulhat. A betegség második, súlyosabb szakasza általában két héttel az első tünetek megjelenése után alakul ki. Ekkor a köhögési rohamok olyan intenzívek lehetnek, hogy hányás követheti őket, és a felnőtteknél akár szembevérzést is okozhatnak. A szamárköhögés nevét a belégzést kísérő jellegzetes, erős hangról kapta. Az első tünet megjelenésekor azonnali orvosi beavatkozás szükséges az antibiotikumos kezelés megkezdéséhez.

A megelőzés elsődleges módja a védőoltás. A csecsemők fokozottan veszélyeztetettek, mivel még nem kaptak oltást, vagy az első, kéthónapos korban beadott oltásuk még nem alakította ki a megfelelő védelmet. A gyermekek védőoltását 18 hónapos korban, majd 11 évesen ismétlik. Mivel az oltás hatása idővel csökkenhet, a fertőzöttek között felnőttek is előfordulnak. Bár a szamárköhögés leginkább a fiatalokat érinti, az elmúlt négy hét jelentései alapján az esetek 54%-a a 20 év alattiak körében fordult elő. Az idősebb korosztályok közül a legtöbb fertőzöttet a 40-49 évesek között regisztrálták, összesen 44 esetet.