Nyugat-nílusi láz, dengue, lóencephalitis, malária: terjedőben a szúnyogok által közvetített fertőzések
Az éghajlatváltozás miatti globális felmelegedés azt jelenti, hogy a maláriát, dengue-lázat és más kórokozókat hordozó és terjesztő szúnyogok több régióban találhatnak otthonra, és a járványok olyan területeken fordulnak elő, ahol az emberek immunológiailag kitettek, és a közegészségügyi rendszerek felkészületlenek.
Egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelentenek az invazív szúnyogfajok által behurcolt és terjesztett vírusok.
Dengue-láz
A dengue-láz a világ leggyorsabban terjedő, szúnyogok által terjesztett vírusos betegsége lett, és Európában is jelen van. A dengule-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) 2023-ig 13 európai országban honosodott meg: Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Máltán, Monacóban, San Marinóban, Gibraltárban, Liechtensteinben, Svájcban, Németországban, Ausztriában, Görögországban és Portugáliában.
Az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett a dengue-lázas esetek száma. Míg 2000-ben globálisan körülbelül félmillió fertőzöttről érkezett jelentés, addig 2019-ben már 5,2 millióról, 2023 eleje óta pedig több mint 6,5 millió dengue-lázas beteget regisztráltak és 7 ezernél is több halálesetet.
Az egyiptomi csípőszúnyog és az ázsiai tigrisszúnyog által terjesztett dengue-vírus évente 100-400 millió embert fertőz meg a világon, bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az esetek több mint 80 százaléka enyhe lefolyású vagy tünetmentes. A megbetegedés ugyanakkor magas lázzal, fejfájással, hányással, kiütésekkel, izom- és ízületi fájdalommal is járhat, súlyos esetben pedig halálos lehet.
Mivel a dengue-vírusnak négy szerotípusa létezik, hiába esett át valaki a fertőzésen, újból elkaphatja a vírust. A már Magyarországon is elérhető Qdenga vakcina a dengue-vírus mind a négy szerotípusa ellen véd. Négyéves kor felett ajánlják, és a védettség kialakulásához két részoltás szükséges: ezeket 3 hónap különbséggel adják be. A Qdenga rekombináns DNS technológiával, vagyis a DNS molekulák manipulálásával és kombinálásával készülő vakcina.
A dengue-lázon kívül a szúnyogok egyéb, trópusi területeken jellemző betegségeket is terjeszthetnek. Ilyen például az egyiptomi csípőszúnyogok által közvetített, leginkább magas lázzal és ízületi, valamint izomfájdalmakkal járó Chikungunya-láz, az influenzaszerű szimptómákat okozó nyugat-nílusi láz, vagy a Zika-vírus. Utóbbi különösen az anyaméhben fejlődő magzatok számára veszélyes, mert koraszülést, fejlődési rendellenességeket, egyebek mellett idegrendszeri eltéréseket vagy mikrokefáliát okozhat.
Nyugat-nílusi vírus
A közönséges háziszúnyogok gyakrabban hordozzák a nyugat-nílusi vírust. Ennél a kórokozónál a szaporodás a szúnyogok szervezetében hőmérsékletfüggő, így a magasabb hőmérséklet hosszabb időn keresztül növeli a szúnyogcsípés általi fertőzések valószínűségét.
2024-ben is diagnosztizáltak nyugat-nílusi láz megbetegedéseket Magyarországon, és mivel egyik beteg sem járt külföldön, a fertőzést Magyarországon kapták el. A betegség nem ismeretlen hazánkban, tavaly például Somogy megyéből jelentettek eseteket, korábban halálos áldozatokat is szedett.
Keleti ló-encephalitis
A keleti ló-encephalitis (eastern equine encephalitis, EEE) az amerikai járványügyi hivatal (CDC) szerint Észak-Amerikában és a Karib-térségben fordul elő. A vírust mocsári madarak hordozzák, és egy bizonyos szúnyogfaj (Culiseta melanura) képes felvenni, illetve átadni a kórokozót, akár emlősöknek, így embereknek is. A fertőzés ritkán, 4-5 százalékban idéz csak elő megbetegedést. A tünetek általában a csípés után négy-tíz nappal alakulnak ki. Egyes betegeknél enyhébb panaszok, láz, hidegrázás és fájdalmak jelentkeznek, ők általában felépülnek. Másoknál ugyanakkor neurológiai tünetek is fellépnek, görcsök, hányás, álmosság, sőt kóma is kialakulhat. Azok, akik felépülnek, általában hosszú távú elváltozásokat, súlyos szellemi károsodást vagy bénulást szenvednek.
Malária
2022-ben mintegy 249 millió maláriás megbetegedést regisztráltak, míg a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben 233 milliót. A kórban elhunytak száma az említett években 608 ezer, illetve 576 ezer volt. A koronavírus-járvány éveiből ugyanakkor hiányoznak az adatok.
A betegség tünetei között van a láz, a hidegrázás, a fejfájás, az izomfájdalom és a fáradtság, valamint felléphet hányinger, hányás és hasmenés is. Egyes esetekben életveszélyes károsodásokat – veseelégtelenséget, agyvérzést vagy kómás állapotot – is előidézhet a fertőzés.
A WHO szerint nemcsak a koronavírus-járvány akadályozta a malária elleni harcot, hanem a klímaváltozás is kihívást jelent. A kórt terjesztő szúnyogok ugyanis az emelkedő hőmérséklettel olyan térségekben is elszaporodtak, mint például az Etióp-magasföld, ahol eddig nem voltak jelen.
Az új R21 vakcina pozitív változás a malária elleni küzdelemben. A világ legnagyobb vakcinagyártója, az indiai Serum Institute, már felkészült arra, hogy évente több mint 100 millió adagot gyártson le, és további növekedést is terveznek. Az R21 vakcina megjelenése potenciálisan százezrek életét mentheti meg évente a megfizethető ára és hatékonysága révén.
