Európa-szerte emelkedik a dengue-lázas betegek száma

Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben drámaian emelkedett a dengue-lázas esetek száma. Míg 2000-ben globálisan körülbelül félmillió fertőzöttről érkezett jelentés, addig 2019-ben már 5,2 millióról, 2023 eleje óta pedig több mint 6,5 millió dengue-lázas beteget regisztráltak és 7 ezernél is több halálesetet.

Az invazív fajok közé tartozó rovarok – a Magyarországon is azonosított ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog – emberi közreműködéssel: turizmussal és az áruszállítással jutottak el Európába még az 1960-as, '70-es években. Ám míg korábban a hideg telek elpusztították ezeket a rovarokat, addig az utóbbi évtizedekben érzékelhető éghajlatváltozás ideális körülményeket teremtett életben maradásukhoz és szaporodásukhoz.

A dengue-lázon kívül a szúnyogok egyéb, trópusi területeken jellemző betegségeket is terjeszthetnek. Ilyen például az egyiptomi csípőszúnyogok által közvetített, leginkább magas lázzal és ízületi, valamint izomfájdalmakkal járó Chikungunya-láz, az influenzaszerű szimptómákat okozó nyugat-nílusi láz, vagy a Zika-vírus. Utóbbi különösen az anyaméhben fejlődő magzatok számára veszélyes, mert koraszülést, fejlődési rendellenességeket, egyebek mellett idegrendszeri eltéréseket vagy mikrokefáliát okozhat. A 2015-2016-os dél-amerikai zikajárvány idején naponta több tucat mikrokefáliával világra jött újszülöttről érkezett jelentés.

Mivel a dengue-vírusnak négy szerotípusa létezik, hiába esett át valaki a fertőzésen, újból elkaphatja a vírust. A már Magyarországon is elérhető Qdenga vakcina a dengue-vírus mind a négy szerotípusa ellen véd. Négyéves kor felett ajánlják, és a védettség kialakulásához két részoltás szükséges: ezeket 3 hónap különbséggel adják be. A Qdenga rekombináns DNS technológiával, vagyis a DNS molekulák manipulálásával és kombinálásával készülő vakcina.