Dengue-láz: behurcolt esetek és hazai kockázatok – Mit tehetnek az egészségügyi szakemberek?​

Hazai helyzetkép: behurcolt esetek és haláleset

2025 tavaszán több behurcolt dengue-lázas esetet regisztráltak Magyarországon. A legtragikusabb eset egy 41 éves férfi halála volt, aki Délkelet-Ázsiában fertőződött meg, és hazatérése után hunyt el a betegség szövődményeiben. További megbetegedések is előfordultak, például egy Győr-Moson-Sopron vármegyében élő, 49 éves nő Indonéziából tért haza vérzéses lázzal, valamint több esetet jelentettek Baliról, Thaiföldről és Francia-Polinéziából hazatérő utazók körében.

Kórokozó és terjesztés: a tigrisszúnyog térnyerése

A dengue-vírust elsősorban az Aedes aegypti és az Aedes albopictus szúnyogfajok terjesztik. Utóbbi, az ázsiai tigrisszúnyog, már stabilan megtelepedett Magyarországon is. Az éghajlatváltozás következtében ezek a szúnyogok egyre északabbra terjednek, növelve a helyi fertőzések kockázatát. ​

Klinikai tünetek és diagnózis

A dengue-láz lappangási ideje általában 4–10 nap. A tünetek közé tartozik a hirtelen fellépő magas láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, valamint bőrkiütések. Súlyos esetekben vérzéses láz vagy dengue sokk szindróma alakulhat ki, amely életveszélyes állapotot jelent. A diagnózis laboratóriumi vizsgálatokkal, például PCR vagy szerológiai tesztekkel történik.​

Megelőzés: védőoltás és szúnyogvédelem

Magyarországon is elérhető már a QDENGA nevű vakcina (nem tb-támogatott, a Nemzetközi Oltóközpont árlistája szerint jelenleg 58 500 Ft), amely a dengue-vírus mind a négy szerotípusa ellen védelmet nyújt. A vakcina két dózisban, három hónap különbséggel adható be, és 4 éves kortól alkalmazható. Az oltás különösen ajánlott azoknak, akik endémiás területekre utaznak.​ A szúnyogcsípések elleni védekezés továbbra is kulcsfontosságú: hosszú ujjú ruházat viselése, szúnyoghálók használata és hatékony szúnyogriasztók alkalmazása javasolt.​

Klinikai ajánlások egészségügyi szakembereknek

• Utazási anamnézis felvétele: Lázas betegeknél mindig kérdezzünk rá a közelmúltbeli utazásokra, különösen trópusi és szubtrópusi területekre.​

• Differenciáldiagnózis: A dengue-láz tünetei hasonlíthatnak más fertőző betegségekre, mint például a malária vagy a Zika-vírus okozta megbetegedések.​

• Laboratóriumi vizsgálatok: Gyanú esetén végeztessünk specifikus teszteket a dengue-vírus kimutatására!

• Tüneti kezelés: Jelenleg nincs specifikus antivirális terápia a dengue-láz ellen; a kezelés a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére irányul.​

• Oltási tanácsadás: Tájékoztassuk a pácienseket a védőoltás lehetőségéről és fontosságáról, különösen utazás előtt.​

Következtetés

A dengue-láz már nem csupán távoli országok problémája. A behurcolt esetek száma növekszik, és a hazai fertőzések kockázata is emelkedik az invazív szúnyogfajok terjedésével. Az egészségügyi szakembereknek kulcsszerepük van a betegség felismerésében, megelőzésében és a páciensek megfelelő tájékoztatásában.​