2023 első félévében több mint 24 különböző Covid-variánst detektáltak a szennyvízben

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a koronavírus-járvány kezdetétől kezdve, rendszeresen hoz nyilvánosságra adatokat a szennyvízben található koronavírus mennyiségéről. Mostanra azonban a statisztika olyan összetetté vált, hogy nehéz követni. A jelentés nemcsak azt mutatja be, hogy mikor voltak szembetűnő növekedések, hanem arról is tájékoztat, hogy 2023 első felében Magyarországon több mint 24 különböző Covid-variánst azonosítottak ezzel a módszerrel.

A mintavételi helyek kiválasztásakor azt vették figyelembe, hogy minél szélesebb körű mintákat gyűjtsenek be, amelyek reprezentálják a lakosság különböző területeit. Ennek megfelelően választották ki a vármegyeszékhelyeket, Budapest teljes területét és az agglomeráció egy részét ellátó három szennyvíztelepet, valamint öt további agglomerációs települést, amelyek szennyvizét egyesített mintaként vizsgálják. Az összesített mintavételi pontok lehetővé teszik 3,9 millió ember közösségi mintavételét, ami a lakosság mintegy 40%-át jelenti. Természetesen a szakemberek csak a járvány előrehaladtával tudták értékelni a szennyvízben mért koncentrációkat, miközben folyamatosan figyelték az országban jelen lévő vírusvariánsokat is.

Az országos átlagban - az idei év első felében vizsgált minták alapján - az NNGYK 24 konkrét variánst említ, de összességében sokkal több variáns és alvariáns mutatkozott meg Magyarországon. Az NNGYK szerint a közeljövőben a szennyvíz alapú epidemiológia fontos eszköze lehet más betegségek (például az influenza) nyomon követésének is. Jelenleg intenzív egyeztetések folynak a szennyvíz alapú epidemiológia további felhasználási lehetőségeiről, valamint a módszerek egységesítéséről.